Kovács Lajos: Hosszúra nőtt árnyékaink. Versek és elbeszélések (szerk. Bombitz Attila)

kl_bori_tollKovács Lajos: Hosszúra nőtt árnyékaink. Versek és elbeszélések (szerk. Bombitz Attila)

Kovács Lajos művei, I. kötet
Összegyűjt
ötte, válogatta, szerkesztette, valamint a jegyzeteket írta: Bombitz Attila
Sajtó alá rendezte: Bombitz Attila, Fritz Gergely, Füzi P
éter, Szinger Ádám
Szakreferensek: Borsodi L. Lászl
ó, Füzi László

Kovács Lajos válogatott műveinek első kötete verseit, elbeszéléseit és töredékben maradt családregényét tartalmazza. Költészetének természeti és gondolati-közéleti képalkotására hatással vannak a korszak meghatározó élő és klasszikus szerzői, József Attila, Juhász Ferenc, Nagy László, később Buda Ferenc, Nagy Gáspár, Oravecz Imre és Utassy József. Két költő barát, Vaderna József és Baka István versírásával folyamatosan párbeszédet folytat. Az ezerkilencszázkilencvenes évektől verset ritkán publikál, legtöbbjük kéziratban és elektronikus formában maradt ránk. Korszakjellemző kisprózájának két fontos erőssége a szociális érzékenység és a nyelvi játékosság. Elbeszélései ironikus, néha groteszk látleletet nyújtanak a hetvenes és nyolcvanas évek magyarországi vidéki valóságról, a periférikus és központosított társadalmi rétegzettségről, a lázongó szubkultúrákról és a szürkeeminenciás belesimulásról, valamint e szegregációk nyelvi állapotairól. Prózai stílusgyakorlatait később is folytatja, ezek közül kiemelkedik Örkény egyperceseinek abszurdjaira emlékeztető magyar történelmi álgeszta gyűjteménye, a Geszta Hungarikum, valamint a dorogi születésű, Rauscher György festő életét megelevenítő, múlt század eleji hangulatot teremtő …és kilépnek a platánok árnyékából című novellája. A kilencvenes évek elején a regény műfajához fordul. Folyamatosan dolgozik nagyregényén, mely a negyvenes évek csehszlovák-magyar lakossági cseréjének hátteréből meséli el a nagyszülők és a szülők történetét, piliscsabai gyerekkorát és dorogi fiatalságát, főiskolás és katonaviselt kalandjait szimultán, időváltó elbeszélői módszerrel, melynek segítségével kirajzolódik az emlékező ˗ az eseményekhez distanciával forduló ˗ fejlődéstörténete.

Szeged, JATEPress Kiadó, 2020.
350 o., ISBN 978-963-315-438-0

Friss Hírek

Friss Hírek RSS

cover-weblap-01

A Kolozsvárról Szegedre költözött Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetemen 100 évvel ezelőtt, 1924-ben Buday Árpád és Banner János kinevezésével indult meg a régészeti intézet működése. Az elmúlt 100 évben kisebb kihagyással ugyan, de folytonos volt a régészeti oktatás, és tudományunk olyan meghatározó alakjai tanítottak és kutattak az intézetben/tanszéken, mint Trogmayer Ottó és Fodor István. Az egykori oktatóinkra is megemlékezve az intézet/tanszék fennállásának centenáriumát több, az esemény fontosságához méltó programmal ünnepeljük meg 2024. május 21. és 23. között.