Ötven év alkotói munkássága látható október vége óta február 21-ig a szegedi várban. Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásainak legnagyobb részét érmek teszik ki. Nem unt rá, és nem tartotta sohasem „favágásnak”, amit csinált. Alkotásaiból a mesterség szeretete sugárzik.
844 éremoldal található a tárlókban, ez körülbelül a fele annak, amit eddig készített a mester – vagyis ezer éremnél több dicséri a keze munkáját. Szoborportrék családtagokról, éremportrék hírességekről, a művész gyermekeiről, ismerőseiről, barátairól sorakoznak a tárlaton. Láthatók kisplasztikák is, melyek egyrészt leendő nagyszobrok kismintái, amelyek végül nem készültek el nagyban, másrészt szobrászi ötletek. Leginkább az „Ikrek” kúttervet sajnálja Tóth Sándor, hogy nagyban nem valósulhatott meg: ez egy 13 figurás barokk kompozíció, amely talán egyedülálló ötlet is a világban. Tulajdonképpen egy szobor van tizenháromszor kiöntve és összekomponálva.
A szemfüles szemlélő 1956-ról is tanúskodó alkotásokra is bukkanhat, a művész ugyanis tagja volt például az összegyetemi forradalmi bizottságnak.
A többségében bronzból készült alkotások születésének módja is érdekes. A szobrász először képlékeny anyagból – agyag vagy viasz – formálja meg a szobrot, majd gipszformában rögzíti. A gipszpozitívből készítenek például homoknegatívot, és abba öntik bele a bronzot.
Az érmek nagy része megrendelésre készült, de vannak versenydarabok is. Ebben az egyvelegben találkozik Dante Simai Mihállyal vagy Teller Edével. Tóth Sándor tanítható és tanulható mesterségnek tartja a szobrászatot. Minden egyes darab új kihívás. A szobrász ugyanakkor nem hisz a modern mai művészetszemléletben, ami azt vallja, hogy a személyiség önkifejezése a művészi tett. A művészi tett szerinte a közösség igénye, a megrendelő szerint a legmagasabb színvonalon megvalósított alkotás.
Arany Mihály