Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Ze­ne­mű­vé­sze­ti Kar min­den te­kin­tet­ben büsz­kén vár­ja fel­vé­te­li­ző hall­ga­tó­kat.
„Ami a je­lent­ke­zést il­le­ti, elég­gé ex­po­nált az el­ső, eset­leg má­so­dik he­lyen va­ló je­lent­ke­zés ka­runk­ra. A ma­gyar ze­nei fel­ső­ok­ta­tás­ban töb­ben a Ze­ne­aka­dé­mi­át cé­loz­zák meg, de na­gyon so­kan hoz­zánk is jön­nek, még min­dig töb­ben van­nak el­ső he­lyes je­lent­ke­zők, mint ahá­nyat fel tu­dunk ven­ni. Mi­vel a bo­lo­gnai rend­szer a ze­nei fel­ső­ok­ta­tás­hoz is kap­cso­ló­dott, az alap­kép­zé­si sza­kok va­la­men­­nyi szak­irányára tud­nak jön­ni a hall­ga­tók, ez az elő­adó-mű­vé­szet sza­kon hú­szat je­lent; az al­ko­tó­mű­vé­szet és muzikoló­gia sza­kon a je­lent­ke­zők szá­má­nak függ­vé­nyé­ben in­dít­juk el a szak­irá­nyo­kat. Ami vi­szony­lag új, hogy van sa­ját mű­vé­szi MA-szakirányunk, idén a má­so­dik év­fo­lya­mot in­dí­tot­tuk. Ez a bach­e­lor­ra épí­tett négy fél­éves hang­szer- és ének­mű­vész mas­ter, hat szak­irá­nyon. Az idén elő­ször in­dí­tot­tuk el a ta­ná­ri MA-t ti­zen­há­rom szak­irá­nyon, de a szak­in­dí­tá­si en­ge­dé­lyünk alap­ján mind a húsz alap­szak­ra épít­he­tünk ta­ná­ri mes­ter­kép­zést” – mond­ja Ke­rek Fe­renc dékán, Liszt-dí­jas zon­go­ra­mű­vész.

A kar szá­mos ki­sebb-na­gyobb ének­kar­ral és ze­ne­kar­ral büsz­kél­ked­het. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba.

Riso­lu­to

A dé­kán azt is hoz­zá­tet­te, a ZMK-n vég­zet­tek szin­te száz­szá­za­lé­ko­san ta­lál­nak mun­kát az or­szág több mint hat­száz mű­vé­sze­ti is­ko­lá­já­nak vagy több tu­cat ze­nei szak­kö­zép­is­ko­lá­já­nak egyi­ké­ben.
Az utób­bi idők­ben a szín­ház­zal és ope­rá­val is egy­re szo­ro­sabb kap­cso­la­tot tar­tott fenn a kar. „Ope­ra­ének sza­kos hall­ga­tó­ink kö­zül idén töb­ben fel­lép­nek, és a szim­fo­ni­kus ze­ne­kar­ok­ban is lát­ni korom­bélieket, akik­kel együtt vé­gez­tünk itt vagy Bu­da­pes­ten, és egy­re-más­ra vált­ja őket a fi­a­ta­labb, ná­lunk vég­zett ge­ne­rá­ció” – te­szi hoz­zá, nem tit­kolt büsz­ke­ség­gel, Ke­rek Fe­renc. A Ze­ne­aka­dé­mia után a sze­ge­di in­téz­mény az or­szág má­so­dik leg­nép­sze­rűbb fel­ső­fo­kú ze­ni kép­zést biz­to­sí­tó he­lye.

Spir­i­toso

Az in­téz­mény jel­le­gé­ből adó­dó­an vi­szony­lag ke­vés hall­ga­tót fog­lal­koz­tat, en­nek kö­vet­kez­té­ben azon­ban rend­kí­vül csa­lá­di­as lég­kör­ben foly­nak a fog­lal­ko­zá­sok, so­kan má­so­dik, sőt el­ső ott­ho­nuk­nak te­kin­tik a kart, és a ko­ráb­bi ta­nít­vá­nyok öröm­mel lá­to­gat­nak vis­­sza. „'Ze­nei gyer­me­ke­ink' után most már las­san 'ze­nei uno­ká­ink­kal' is ta­lál­koz­ha­tunk. En­nél szeb­bet és tar­tal­ma­sab­bat alig­ha le­het el­kép­zel­ni” – te­szi hoz­zá a dé­kán.
A jó han­gu­lat­hoz az ok­ta­tók és hall­ga­tók ki­emel­ke­dő­ kap­cso­la­ta is hoz­zá­já­rul, a szo­ros mes­ter-ta­nít­vá­nyi (munka)viszonyt kon­cer­tek és kö­zös fel­lé­pé­sek szí­ne­sí­tik. A ta­ná­ri kar ne­ves ok­ta­tói szak­má­juk­ban el­is­mert ze­né­szek itt­hon és kül­föld­ön egy­aránt; szó­ló- és ka­ma­ra­mű­vé­szek, a Sze­ge­di Szim­fo­ni­kus Ze­ne­kar tag­jai vagy a Ma­gyar Ál­la­mi Ope­ra­ház és a Sze­ge­di Nem­ze­ti Szín­ház éne­ke­sei. A fi­a­ta­labb ok­ta­tók nagy ré­sze pe­dig nem­csak sa­ját kar­ri­er­je épí­té­sén fá­ra­do­zik, ha­nem mű­vész­ta­nár­ként ta­nít­vá­nyai előremenetelét is gon­dos­ko­dó fi­gye­lem­mel kí­sé­ri.
A hall­ga­tó­kat ép­pen ar­ra pró­bál­ják rá­ve­zet­ni, hogy a ro­ha­nó, cél­ra­tö­rő vi­lág­szem­lé­let­tel el­len­tét­ben mi­nél in­kább pró­bál­ja­nak el­mé­lyül­ni ab­ban, ami­vel fog­lal­koz­nak. „Így a mos­ta­ni fel­szí­ne­sen ro­ha­nó, túl­pör­gős vi­lág­ban mi egy­faj­ta jó ér­te­lem­ben vett ál­lan­dó­sá­got kép­vi­se­lünk. A ha­gyo­mány­ápo­lás mel­lett örö­kös ér­ték­te­rem­tést va­ló­sí­tunk meg: ér­té­ket köz­ve­tí­tünk nem­csak a hall­ga­tók fe­lé, ha­nem a kö­zön­ség szá­má­ra is, amely el­jön az ál­ta­lunk szer­ve­zett kon­cer­tek­re. Így ta­lán to­vább tud­juk ad­ni mind­azt, amit mi ka­punk Bach­tól, Mo­zart­tól, Bar­tók­tól és a töb­bi­ek­től, hi­szen ez a hi­va­tá­sunk” – mond­ja Ke­rek Fe­renc.

Affet­tu­oso

„Azt, hogy mi­ért is fon­tos a mű­vé­szet­ok­ta­tás, gon­do­lom, mon­da­nom sem kell. Év­ez­re­dek óta bi­zo­nyí­tott, hogy a leg­ne­me­sebb dol­go­kat le­het­sé­ges en­nek ré­vén ki­hoz­ni. Há­mo­ri aka­dé­mi­kus agy­ku­ta­tó, vizs­gá­la­tai alap­ján, meg van győ­ződ­ve ar­ról, hogy Mo­zart hall­ga­tá­sa köz­ben még az IQ-szint is emel­ke­dik. Ha ezt egy nem­zet­kö­zi­leg el­is­mert tu­dós bi­zo­nyít­ja, lé­te­ző do­log le­het. De amit a sa­ját ta­pasz­ta­la­ta­im­ból tu­dok, hogy a ta­ní­tást kö­ve­tő­en, egyéb más te­en­dő­im mel­lett, ha le­ülök es­te a hang­szer­hez, bi­zony én is ér­zem, hogy pszi­ché­sen ol­dó­dom, és a köz­ér­ze­tem is más lesz, emel­lett fi­zi­o­ló­gi­ai-élet­ta­ni fo­lya­ma­tok­ban is ér­zé­kel­he­tő a ze­ne jó­té­kony ha­tá­sa. Lé­te­ző do­log, hogy a bol­dog­ság­hor­mont is job­ban ak­ti­vi­zál­ja mind­ez” – mo­so­lyo­dik el a dé­kán.
A ZMK no­vem­ber 19-ei nyílt nap­ja egyút­tal elő­fel­vé­te­li is volt, de bár­mi­lyen ze­ne­sze­re­tő ér­dek­lő­dőt öröm­mel fo­gad­tak. A kar min­dig is nagy hang­súlyt fek­te­tett a vá­ros ze­nei éle­té­nek szí­ne­sí­té­sé­re, a hall­ga­tók és ok­ta­tók kon­cert­jei mel­lett több ver­seny is a ZMK-hoz köt­he­tő. Így a Simándy Jó­zsef Ének­ver­seny, mely nem­rég nem­zet­kö­zi­vé vált vagy a Bar­tók Bé­la Zon­go­ra­ver­seny, ame­lyet idén ne­gyed­szer­re ren­dez­nek meg. A kar szer­ve­zi az Or­szá­gos Gi­tár­ver­seny és Fesz­ti­vált is, két­éven­te or­go­nis­ta­ta­lál­ko­zót és -fesz­tivált.

Elérhetőség: A ZMK kép­zé­se­i­ről bő­vebb in­for­má­ció a 62/544-603-as ­szá­mon, a www.­mu­sic.u-sze-ged.hu ol­da­lon ta­lál­ha­tó, és a forzeg@­muzik.u-szeged.hu, il­let­ve a mar­ta@­muzik.u-szeged.hu cí­me­ken kap­ha­tó.

Sze­ke­res Ni­ko­let­ta