Bezár

Hírarchívum

A Magyar Tudományos Akadémián tartottak szimpóziumot az ELI-projektről

A Magyar Tudományos Akadémián tartottak szimpóziumot az ELI-projektről

2013. január 25.
4 perc

Nagy tudományos érdeklődés kísérte az ELI-ALPS Magyarországon címmel megrendezett konferenciát, ahol a Szegeden megvalósuló ELI (Extreme Light Infrastructure) lézerközpont tudományos vonatkozásain túl a projekt aktualitásairól, gazdaságélénkítő hatásairól és infrastrukturális tervezéséről is szó esett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

MTA_ELI_fotoAz ELI-ALPS iránti szakmai érdeklődés hívta életre az MTA Lézerfizikai Bizottsága és Fizikai Osztálya szervezésében az ELI-HU Nonprofit Kft., valamint az érintett egyetemek, intézmények részvételével január 25-én lezajlott tudományos rendezvényt. A szimpózium keretében magyar kutatók, fizikusok, szakemberek a Szegedre tervezett lézerközpont számos vonatkozásáról adtak elő és folytattak tanácskozást.

 

A projekt gazdaságélénkítő hatásairól Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: „az ELI-ALPS fókuszában lévő tudományágak eredményei hosszú távon az összes gazdasági területeken eredményeket hozhatnak; úgymint elektronika, telekommunikáció, világítástechnológia, biztonságtechnika, automatizálás, gyógyszeripar és mezőgazdaság is. Az ELI-ALPS mint nagy kutatási infrastruktúra-beruházás elsősorban a helyi és regionális gazdaság számára generál közvetlen hatásokat: mint új munkahelyek teremtője, valamint az áruk és szolgáltatások jelentős megrendelője is hozzájárul majd a térség gazdasági fejlődéséhez. Nem szabad elfeledkezni a régióba betelepülő cégekről sem: a lézerközpont köré tervezett tudományos parkban dolgozó spin out vállalkozások jelentős beruházásokat vonzanak majd a térségbe és az ELI-ALPS tevékenységével kapcsolatos csúcstechnológiai iparágakba.”

 

Az előkészítő fázisban lévő projekt aktualitásairól szóló előadásában Tölgyesi

Viktória, az ELI-HU Kft. EU koordinációs igazgatója az engedélyezési eljárások jelenlegi állásával kapcsolatban elmondta, hogy a jogerős útépítési engedély, valamint a jogerős építési engedély megszerzése 2012. december második felében megtörtént. Egyes vízügyi infrastrukturális elemek, illetve a záportározó tekintetében vízügyi létesítési engedélyre is szükség van, ezen engedélyek beszerzése folyamatban van. Kiemelte továbbá, nem lehet elégszer hangsúlyozni, Magyarországnak egyedülálló lehetősége, hogy európai összefogással, együttműködéssel egy ilyen jelentős rövidimpulzusos lézertechnológiára és ennek alkalmazására koncentráló kutatóközpontot hozzon létre.

 

Az ELI-ALPS tudományos vonatkozásairól szólva Osvay Károly lézerfizikus (az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense), a négy hazai és három nemzetközi kutatóból álló tudományos menedzsercsoport vezetője ismertette a projekt tudományos céljait, felépítését és az elmúlt időszakban született legújabb eredményeit. Előadásából kiderült, hogy a tudományos berendezések, úgy is, mint a lézerek, a lézerekkel keltett másodlagos fényforrások, a célkamrák, valamint a kiegészítő tudományos előkészítő és mérő laboratóriumok koncepcionális tervei 19 külföldi és négy hazai intézmény közel száz tudósának bevonásával készültek el rekordidő, közel 8 hónap alatt. A kutatásokhoz nélkülözhetetlen három nagyobb, valamint két kisebb lézerberendezés a keltett lézerimpulzusok időbeli rövidsége, energiája és ismétlési frekvenciája tekintetében önmagukban is párjukat ritkítják. Ezek egy intézetben való együttes jelenléte viszont teljesen egyedülálló, komplementer kutatások elvégzését is lehetővé teszi. A tudományos berendezések koncepcionális terveit a közel harminc nemzetközi, illetve hazai vezető tudós alkotta nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület február végén hagyja majd jóvá.

 

Rácz Ervin egyetemi docens, tudományos projektmenedzser a másodlagos fényforrások előállításának módjáról, azokon belül a kutatóintézet egyik fő tudományos újszerűségét jelentő, rendkívül rövid, úgynevezett attoszekundumos röntgenimpulzusairól tartott előadást. A hihetetlenül nagy időbeli felbontást lehetővé tevő technológia lélegzetelállító eredményeket hozhat mind a fizikai alapfolyamatok, elsősorban az elektronok atomokon, illetve molekulákon belüli mozgásával kapcsolatosan, mind pedig az anyag- és kémiai tudományokban. A biológiai és orvostudományok az előállított nagy intenzitású, de nagyon alacsony dózisú röntgensugárzás, valamint a repülőtéri test-szkennerekból is ismert THz-es sugárzás felhasználásával érhetnek el akár Nobel-díjhoz is vezető eredményeket.

 

A szimpózium második felében az ELI-ALPS tudományos létrehozáshoz hozzájárult, illetve működtetéshez szükséges magasan kvalifikált tudományos és mérnöki munkaerő képzési programjait kidolgozó intézmények, a debreceni ATOMKI, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Wigner Fizikai Kutatóintézet munkatársai tartottak a témába vágó előadásokat.

 

Az eseményen elhangzott, hogy a tervek szerint 2015 végére elkészülő, összesen 24 500 négyzetméter alapterületű épület speciális szerkezeteket kíván meg. A különleges épületspecifikáció és a gyenge talajterhelhetőség miatt összesen 14 kilométer cölöpalapot építenek, a legmélyebb alapozási sík eléri majd a 45 métert. A rezgésmentes lézerkutatási feltételek biztosításához 5500 négyzetméter rezgésmentes alap készül majd parafa és rugó elemekből. A légmozgások elkerülésére és a megfelelő hőmérsékleti viszonyok eléréséért 8000 négyzetméter tiszta tér építésére lesz szükség.

 

A szegedi lézerközpont a tervek szerint két ütemben épül majd. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai támogatásával megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás 85 százalékát az Európai Unió a Strukturális Alapokból finanszírozza. Az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nem csak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi elérhetővé.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek